Egyszerű és egyszeri ember. Átutazó. Kereső és kérdező. Néha kételkedő, de Istenben bízó.
Elveszett, majd megtalált szökevény. Ezért pedig végtelenül hálás.
Nem tudtam, hol találom meg, de megkeresett engem és a kezébe vett. Azóta is dolgozik, formál, alkotó kezei tevékenyek. Az élet terepviszonyai nem lettek könnyebbek, de értelmet kapott minden esés és felkelés, minden könny és nevetés, és ha eltévednék is, már tudom a hazafelé vezető utat. A színek élénkebbek, a hangok tisztábbak, tágasabb a látótér. A célok az örökkévalóság felé mutatnak.
Szeretem Jézust. Ő volt az, aki először szeretett, és már akkor elfogadott, amikor még hallani sem akartam róla. Megváltott. Új emberré tett. Az összes, addig féltve őrizgetett kincsem értéktelen kacattá változott, mikor megláttam, mit adott Ő értem és egyesével mindenkiért, és azt, hogy a Tőle kapott ajándékok maradandóak. Vágyom arra, hogy az életemmel válaszolhassak Neki. Hogy himnuszként szóljon Őróla a mindennapok füzére. Arra, hogy az Ő valósága megelevenedjen minél több ember számára. "Mert Őtőle, Őáltala és Őrá nézve vannak mindenek." (Római levél 11:36a.)